A váradi irgalmasok


Azt hiszem Váradon kevés olyan ember van, aki valamilyen betegségben ne nyert volna enyhülést az Irgalmasrend gyógyszertárában vásárolt gyógyszertől, talán feküdt is az egykori “Mizeri kórház” valamelyik szalonjában. Eleink a rend orvosainak és ápolóinak jóvoltából szakszerű és lelkiismeretes kezelésben részesültek addig, amíg az új, keletről jött világrend be nem szüntette az egyházi egészségügyi ápolást és a rendek tanintézményeinek működését.
Keveset tudunk mi, ma élő utódok erről a rendről, aminek épületei mai napig állnak városunk forgalmas főutcáján.


Az Irgalmasrend kórháza egyszerű, korai barokk stílusban épült egyemeletes épület.
A főbejáratot díszes szoborcsoport ékesíti. Középen a rendet megalapító Istenes Szent János, amint egy beteget emel fel, két oldalán Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobrával. A patikát a bejárattól balra találjuk.  Az udvarban kéttornyú, kupolaboltozatos kápolna emelkedik.
Ezt látjuk kívülről, de megéri kicsit utánanézni a rend történetének, mert igencsak érdekes dolgokat tudhatunk meg a rendről.


A kórházban, ebben az egyszerű épületben, már 1760 óta folyik a gondos, szenvedést enyhítő munka. Váradon még közkórháznak és egyéb kórháznak híre hamva sem volt, amikor Gyöngyösy György kanonok 1760-ban megalapította a kórházat. A kápolna alapításának éve pedig az 1750-es évekre tehető. A korabeli Magyarországon a váradi volt a harmadik kórháza a rendnek. Az elsőt Szepesváralján létesítették 1650-ben, a másodikat Pozsonyban 1690-ben. A XX. század negyvenes éveiben Magyarországon 11 kórházat működtetett a rend. Eredetileg tizenhárom volt, de a zágrábit a szerbek lerombolták, a kismartonit pedig Németországhoz csatolták.
Az első kórházat 1540-ben a portugál származású Istenes Szent János alapította, Granadában, szegény sorsúak gyámolítására és betegek gyógyítására. Az Istenes nevet Istenhez hasonló irgalmasságáért, emberszeretetéért nyerte el János.
Az, hogy mi késztette Jánost a rendalapításra és arra, hogy életét a gyengék és betegek gyámolításának, gyógyításának szentelje, egy történet maradt fenn.
Istenes János egyik vándorlása során utólért egy kisgyereket, aki mezítláb gyalogolt az úton, megsajnálta és vállára vette. Amikor egy hűs forráshoz érve, ott megpihentek, János a gyermek Jézust látta maga mellett, aki egy félig nyitott gránátalmát mutatott neki, fölötte egy ragyogó kereszttel és azt mondta:  -Istenes János, Granada lesz a te kereszted.
János hallgatott a sugallatra és megalapította Granadában az Irgalmasrendi kórházat.(Gránátalma a szentírásban az isteni szeretetet, a kereszt ami a gránátalmából kiemelkedő áldozat szellemét jelképezi)
Mint látjuk, Magyarországon száz évvel az alapítás után kezdett elterjedni a rend. Váradon 260 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Mária Terézia uralkodása alatt, az 1761-ben kiadott oklevelével megerősödjék Gyöngyösy kanonok hagyatéka és működjön az első kórház.
Újabb 47 év telt el a második kórház építéséig (1806). A többi kórház még később épűlt.
Az évszázadok során a kórház épülete többször lett átalakítva. Az első ilyen munkára 1792-ben II. Lipót alatt, ehrenfelsi Paál Gáspár váradi kanonok jóvoltából került sor. Ekkor épült a Gránátalma gyógyszertár is. Egyedül a bejárat maradt meg eredeti formájában.
1930-ban a román uralom alatt a kórházat modernizálják és ellátják a kor legmodernebb műszereivel. A betegágyak száma akkor már 33.


1942- ben újra átalakításokra került sor. A földszinten új rendelők és kórtermek nyíltak. A röntgengépet a közkórház kapta meg, helyette újat vásároltak. A kórházi ágyak száma 60-ra nőtt.
” A Rákóczi útra nyíló modern felszerelésű Gránátalma gyógyszertárban, amely 1792 óta áll fenn, megtalálhatjuk a legújabb különlegességeket, mindamellett, hogy a gyógyszertár megőrzött néhány száz év előtti edényt és receptet is, mint az egri víz 14 féle gyógyfűből előállított receptjét, amely mint 150 évvel ezelőtt, most is éppen úgy beválik a különböző gyomorbántalmaknál, úgyszintén számos hűléses megbetegedésnél is. A gyógyszertár vezetője Csont Gyula Lénárt főgyógyszerész, kiváló munkatársai pedig Polyák Miklós és Henn Celsius gyógyszerészek”.
Ezt írja a korabeli sajtó, a méltán híres gyógyszertárról és személyzetéről. Az egykori patikáriusok már az égi patikában keverik a szereket, de vajon hol találhatók azok az edények, receptek, amik még ezelőtt hetven esztendővel elődeinket szolgálták és gyógyították? Szerencsére a többi váradi gyógyszertár sanyarú sorsával ellentétben, melyek áldozatául estek a vadkeleti privatizáció barbár, semmit nem értékelő, de annál önteltebben végrehajtott tombolásának, a berendezés és néhány tárgy megmaradt és ha betérünk a most is népszerű patikába, percekre bár de átérezhetjük régi korok hangulatát…
(Írásomban Urszinyi Éva néhány gondolatát használtam fel aki a Nagyvárad című napilapban 1942 május 9-én megjelent írásában méltatja az Irgalmasrendet)

Farkas László, Nagyvárad

CÍMKÉK: IRGALMASREND