Gogánál Csucsán, és egy váradiról, akit csodabogárnak néztek,valójában azonban feltaláló volt.


"Később éreztem, hogy ami odaát kezdődött, már megint nem volt az ő világa" - mondotta Goga az újságírónak.
Majd a riporternek arra a megállapításra, hogy Ady visszavonulása, majd halála után, nélküle is folytatódott a magyar irodalom fejlődése, az író azt válaszolta, hogy ez természetes, és, hogy az elmúlt időben, vagyis az impériumváltás után is boldogan figyelt mindenre, ami az erdélyi és a magyar irodalomban történt. Elmondása szerint Makkai Sándor minden megjelent könyvét elolvasta és mindegyik élmény volt számára. Makkain kívül Tabéry Géza és Szabó Dezső munkáit is figyelemmel kíséri.
"Szabó Dezső, na igen, Szabó Dezső talán a prózában közel járt Adyhoz, bár inkább csak dühödt csalódásokban. Valahogy kiélte azt, amit Ady megjövendölt".
Ezután Goga elmondta, hogy már olvassa Szabó Dezső új, a pesti könyvpiacon megjelent könyvét, amit Balta Miklós, a budapesti román követség titkára hozott le neki és amit még senki nem olvasott Erdélyben. A címe "Karácsonyra Kolozsváron"!
Ezek szerint a politika mégsem ölte meg a miniszterben az írót, állapítja meg Katona Béla.
- "Hát nem ölte meg, de sokat fojtogatja. Valaha úgy képzeltem, eljött a mi időnk, ezután majd csak a toll lesz számomra fontos. De az események más utat jelöltek s kevés maradt a szabad perc. Érzem, sok mondanivalóm lett volna, amit már nehéz lesz mind papírra vetni. Petőfi, Ady, Madách! Lelki szükségét éreztem, hogy az én népem is megismerje őket. Jól esett, hogy Adyt maguk ott Váradon kiadták románul. A "Vér és arany" a mi nyelvünkön is zengő és lágyan dereng a glória, amikor ott áll "Kató a misén", vagy asztalra csap a misztikus lovag és elvágtat a végtelenbe az "Õs kaján". Petre Gheorghe regáti román lelkét megrázta Ady igaz magyarsága. Úgy látszik, Várad jelenti még sokáig Adyt. Az öreg Fehér Dezső, hallom, még kutat a múltban, hogy elfeledt tárnákból felszinre hozzon miegymást. Ha valami komoly, szép ünnepet csinálnak Váradon, eljövök magam is!" - mondja Goga.

Arra a kérdésre, hogy a hajdani barátokkal tartja e még a kapcsolatot, Goga Oktavián így felel:
- " Felkeresett Ignotus, járt nálam Jászi, meg Bölöni. Legutóbb meg néhány hetet Cannesben töltöttem, ahol naponta találkoztam Molnár Ferenccel. Vele sokat eldiskuráltunk a múltról és jelenről. Pesti lapokat is gyakran olvasok. Zsolt Béla és Feleky Géza írásait élénk figyelemmel kísérem. Különben ha Budapesten vagyok, magam sem tudom miképpen, de percek alatt megsejtik az újságírók" - fejezi be derűsen Goga az interjút.
Második, ma feldolgozásra váró cikkünk szintén a Nagyvárad napilapban jelent meg, mégpedig 1932 június 21-én.
"Guth Béla nagyváradi mérnök bemutatta a Bremen óceánjáró fedélzetén Radio Tipo nevű találmányát, amely fényképeket és írásokat közvetít". Ez volt a címe a cikknek, melynek első részében megismerkedhetünk Guth Bélával, aki sokáig Nagyváradon élt, apósa házában, a Szent János utcán. Egy kis üzeme is volt. Galvani név alatt utcanévtáblákat és különböző plaketteket gyártott. Az üzlet azonban nem ment jól, Guth úr minden igyekezete ellenére se. Hősünk állandóan találmányokon törte a fejét. Egyszer aztán a világsajtót bejárta a hír, hogy "egy nagyváradi mérnöknek sikerült megoldani a Szahara közlekedési problémáját, feltalálta a Szahara-hajót amely biztonságosan közlekedik a sivatagon keresztül"!
A kísérletek nem váltak be, mert Guth úr újra feltünt Nagyváradon.
"Pompás, négyhengeres Indian motorkerékpárral jött le Budapestről, tarsolyában rengeteg tervvel. Nem tépázzuk meg Guth Béla világhírét, ha elmondjuk, hogy Váradon mindenki fantasztának, könnyelmű embernek ismerte, aki szívesen odaadta utolsó pénzét is annak aki kérte. Bohém természetét nem tudta megváltoztatni a gazdasági válság sem. Nem vette komolyan az életet, ugyanis csak a laboratóriumi kísérletek jelentettek számára mindent" - olvashatjuk a lapban.
Mióta világ a világ, az emberek nem bíztak a feltalálókban. Sok nagy tervet és találmányt buktatott meg a közöny, azért, hogy pár évvel később beigazolódjon a találmány hasznossága és az egykori kételkedők is fejet hajtsanak a találmány és a feltaláló előtt is.
Guth Bélában és találmányának sikerében is csak egy ember bízott a városban, de az nagyon! Fodor Lőrinc rendőrigazgató volt ez az ember. 
Mivel Guthnak nem volt rendben az állampolgársága, csak Fodor közbenjárására kapott "protezsált" román útlevelet Bukarestből. Hálából a rendőrigazgatónak már 1930-ban bemutatta új találmányát saját lakásában, ahol négy szobán keresztül vetítette a készülék Fodor Lőrinc fényképét és írását.
Természetesen, a siker kapujában is értesítette pártfogóját mindenről. Fényképeket küldött a Bremen óceánjáró fedélzetéről az apparátusról, valamint a kísérletet végignéző mérnökökről és a befektetőkről. Azt írta, hogy már abban a stádiumban vannak a dolgok, hogy amint a Bremen kiköt Newyorkban már a szerződéseket kötik meg és "a hírnéven és dicsőségen kivűl dollárokat is jelent ez az út"!
A cikk második részében aztán bővebben olvashatunk a találmányról, valamint arról is, hogy Guth Béla a Bremen nevű óceánjáró fedélzetén mutatta be találmányát, amit egy zürichi társaság finanszírozott.
A Váradra eljutott világlapok, illetve az "Amerikai Magyar Népszava" is nagy cikkekben számoltak be a kísérletről.

"Guth Béla az óceán közepéről először fényképeket, majd írást adott le egyszerre Newyorkba, Londonba, Párisba, Washingtonba és Zürichbe. A kísérlet kitűnően sikerült és ezzel a "Radio-Tipo" létalapja meg van vetve. Guth Béla világhírű ember lesz és a dollárok is bizonyára ömleni fognak hozzá".
A korabeli lapok kommentárjai szerint a találmánynak óriási jelentősége lesz a kereskedelem, a tőzsde, de még a rendőrségi munka világában is. 
A svájci cég, amely a kísérleteket pénzzel támogatta Amerikában értékesitette a találmányt, ezzel megnyílt az út a viszonylagosan olcsó értékesítés felé. 
Ennyit mára Goga Oktaviánról és Guth Béláról, a váradi származású feltalálóról, aki talán mégsem volt olyan csodabogár mint amilyennek itt,  a Körös parti városban sokan hitték!


Ps. Az interneten hiába kerestem anyagot Guth Béláról és a találmányáról, nem találtam egy sort sem! 
Az óceánjáró képe Nem a Brement ábrázolja, ugyanis a hajóról sem találtam képet!

Fakrkas László