Két váradi ház története


Lapozgatva a Nagyvárad című napilap régi lapszámait, érdekes dolgokat találtam a Szent László tér két egykor emblematikusnak számító épületéről. Ezeket az érdekességeket szeretném ma megosztani az olvasókkal.
A Szent László tér egyik sarkában, a Kishíd újvárosi hídfőjénél állt egy hatalmas sarokház. Dunkel Ferenc malomtulajdonos birtokolta a házat és a köztudatba is úgy vonult be, mint Dunkel ház. Egészen addig, míg 1944. október 13-án le nem égett. Azon a napon a tűz martaléka lett a Sas Palota egy része és a Városháza tetőzete is.


Dunkel Ferenc sváb kereskedő a XIX. század második felében játszott fontos szerepet a város gazdasági életében. Ahogy abban az időben nevezték, lisztgyára volt. A Dunkel-féle gőzmalom a Vársánc utca elején volt. Remek termékei igencsak kapósak voltak, így semmi nem állhatott a szorgalmas sváb meggazdagodásának útjába. Egyetlen dolog lett a veszte Dunkel úrnak, az átkozott játékszenvedély. A malmot a hatalmas kártyaveszteségek miatt eladni kényszerült, mégpedig Rosenthal Adolfnak, akinek vezetése alatt még jobban fellendült a forgalom. A László malom pedig konkurenciát sejtve felvásárolta azt.
Dunkel anyagi helyzete annyira leromlott, hogy el kellett adnia házát is. Az 1874-ben Knapp Ferenc építész által épített ház új tulajdonost kapott. Ez pedig nem volt más, mint a váradi csizmadiainasból lett nemzetközi kártyahős, Bay Nándor. Bay nemrég jött haza európai kártyakörútjáról, pénzzel megrakodva. Stílusáról, trükkjeiről legendák keringtek. Állítólag nem minden alap nélkül.
Ennek az úriembernek a kezére jutott hát a Dunkel ház 1888-ban és tíz évig tulajdonosa is maradt. Ekkor újra gazdát cserélt. Egy nagyszalontai vállalkozó lett az új gazda, kinek leszármazottai az utolsó percig birtokolták azt.
A Kispiac jelentős üzletei a házban működtek. Itt alapította fűszerüzletét Janky Antal, majd fia, József bővítette azt. Egy másik szárnyban Janky még egy üzletet rendezett be sógorának, Knorr Alajosnak, ahol petróleum, olajak és kosárneműek voltak kaphatók. Ennek szomszédságában volt az akkoriban híres Bugyi-féle hentesüzlet. Sonnenfeld Gyula nagyszerűen berendezett, szolid árakkal dolgozó textilboltja is itt működött akkoriban. E bolt másik nevezetessége az volt, hogy az itt kitanult segéd urak mind kapósak voltak és könnyen tudtak elhelyezkedni finom budapesti cégeknél. Miután a Sonnenfeld cég a fővárosba költözött, az üzletet a nagyhírű Kunz divatáru cég vette át. Kunz Gusztáv cégtulajdonos előkelőnek számított a város gazdasági és társadalmi életében. Az évek során sokszor váltottak gazdát az üzlethelyiségek. A házban működött Pauker Dániel papír- és írószer boltja. Érdekes egyénisége volt Pauker úr a város kereskedőrétegének. Szentképekkel és szentelt gyertyákkal járta a búcsúkat fáradhatatlanul. Egy kis boltot spórolt össze, amit a város legforgalmasabb papír- és könyvkereskedésévé fejlesztett. Vagyonkát gyűjtött, mégis szegényen halt meg, mert megöregedvén, családja nem tudta a boltot megfelelően vinni, így tönkre mentek. Persze, bank is működött a házban, az emeleten. Mégpedig a Rádl Ödön és Ternyei Antal által igazgatott Gazdasági és Ipari Bank RT. A múlt század tízes éveiben Czillér Imre megvette az Elek-féle divatáruházat és a mellette lévő Kobrak és Strohmayer üzlethelyiségeket. Ezeket a helyiségeket felújíttatta és egybekapcsoltatta, ezáltal kialakította hatalmas divatáruházát. Ettől kezdve már Czillér házként emlegették a Dunkel házat. Dunkel Ferenc Szabó Zsófival kötött házasságából öt leány és egy fiú született. Gazdag nevelést kaptak ugyan, de az anyagi csőd következtében nem tudták úri életüket folytatni. Örökségüket az árvaszék kezelte, rosszul. Az egyik örökös pert nyert a város ellen. A város jelentős összeget fizetett neki.


A Szent László tér másik sarkán, a görög katolikus püspöki lakkal szemben áll két frontjával a Kovács ház. Kovács József gyógyszerész a Kereszt patika tulajdonosa volt. Háza szomszédságában állt Matolay Amália ingatlana. Miután házasságot kötöttek, a két ingatlant egymáshoz csatolták, így kialakult az egyesített Kovács ház.
Kovács úr nem csak gyógyszerész volt, hanem részt vett a város közigazgatási és társadalmi életében is, és így érdemes polgárnak számított. Közéleti elfoglaltságai miatt patikáját 1846-ban eladta Bercsinszki Károlynak. Kovácséknak négy leányuk született, akik mind rangos házasságot kötöttek. Kereskedő családokhoz mentek férjhez. A maguk idejében a két leányunoka is gazdagon, és rangjukhoz méltóan talált párt.


Az öregek halála után a nagy család tagjai lettek az örökösök. Nevükben Harmathy Károly táblabíró, az egyik vej kezelte a házat. Rimler Károly polgármestersége alatt már szóba került a ház város általi megvétele. A teret ugyanis rendezni akarták és a kiugró ház útban volt. De mivel néhány örökös ismeretlen helyen tartózkodott, nem lehetett szabályos telekkönyvet szerezni. Így az ügyet a város elnapolta.1933 júniusáig kellett várni, míg tisztázódott a helyzet, és az örökösök 4 millió 300 ezer lejért eladták a házat egy ingatlanértékesítő részvénytársaságnak. A román városvezetést nem érdekelte a ház és a tér akkori sorsa, így a ház megmaradt mostani formájában. A Kovács háznak azért van pár nevezetessége. Emeleti helyiségében alakult meg a Kereskedelmi Csarnok, a gazdasági élet központja. Alul a híres Csarnok Kávéház, ami a maga idejében nevezetes lokál volt, kitűnő cukrászdával. De ahogy a Kereskedelmi Csarnok új helyére költözött, a kávéház varázsa is megkopott, majd megszűnt. A házban működött a dohánytőzsde, a trafikosok beszerző helye és a Del Orto-féle magkereskedés, a város egyik régi híres cége.
Sajnos, napjainkban már csak ezt az utóbbi házat látja a városban sétáló polgár és turista. De legalább ez pompásan felújítva áll a Szent László téren.

Farkas László, Nagyvárad


CÍMKÉK: NAGYVÁRAD