Korabeli irodalmi séta Nagyváradon

Várad a költészetben címmel tartott dr. Hlatky Endre főispán szabadegyetemi előadást 1943. április 8-án. Az előadás az úgynevezett Várad versekről szólt, azokról a költőkről, akiknek költészetében valamiképpen nyomot hagyott „Várad szőlőkoszorús ősze”.
Egy előadássorozat utolsó darabja volt Hlatky Endre csodálatos beszéde, írja a Nagyvárad tudósítója, aki őszinte lelkesedéssel méltatja az előadás alatt elhangzott szavalatokat is, külön kiemelve az előadók neveit, amit mi is megteszünk most. Balogh Mária állami tanítónő, Pusztay Olga és Pünkösthy Ilona tanítónőképzősök, Fenessy Margit és Kálnay Margit, a kereskedelmi leányiskola, Lothinger József, Fáber László és Kondor József premontrei gimnáziumi növendékek szavalták a verseket, míg Juhász Gyula Testamentumának, Vidor József népművelési titkár által megzenésített változatát a premontrei gimnázium gyermekkórusa adta elő.
Az előadás az úgynevezett Várad versekről szólt, azokról a költőkről, akiknek költészetében valamiképpen nyomot hagyott „Várad szőlőkoszorús ősze”, „a Kis Pipa kék ködök között”, vagy „a holdfényes püspöki udvar”, és „a vasúthoz futó kocsik”. Annák, vagy Lédák érdeme ez, teszi fel a kérdést az előadó. Nem, Váradé, akiről Janus Pannoniustól kezdve, Csokonain és dr. Sándorffyn keresztül rajongó szeretettel emlékeznek meg halhatatlanjaink.

Dohnányi Ernő, a Zeneművészeti főiskola főigazgatója

Jeles vendégek                                                                                                                                    
Folytassuk a lapszemlének álcázott sétát az április 9-én megjelent lapszámmal, hisz itt találjuk a hírt, miszerint városunkba érkezett Dohnányi Ernő, a Zeneművészeti főiskola főigazgatója, a kor egyik legnagyobb zongoraművésze, aki aznap este, egyetlen hangversennyel örvendezteti meg Várad zeneszerető közönségét.
Az előadás este hét órakor kezdődött a Református Kultúrpalotában. Továbblapozva az újságot, rövid hírben tudjuk meg, hogy Kolozsvárott nagy sikerrel mutatták be újra Szathmáry Endre, a váradi színház igazgató-karnagyának Csak egy kislány című daljátékát. Szathmáry, aki egykor a drezdai operának volt a tagja, majd a budapesti Városi és Király színháznak volt karnagya, kitűnő zeneszerző is.
Az írásból kiderül, hogy ez a daljáték volt az utolsó bemutató az idegen uralom alatt, a kolozsvári teátrum műsorán. Szintén április első napjaiban volt Várad vendége Sárdy János, a népszerű filmamorózó. Az állomásról egyenesen a Korona filmszínházba hajtatott, ahol külön kérésére már várta Mocskonyi Gabriella, akinek zongorakísérete mellett szordinós próbát énekelt a népszerű tenorista, ugyanis kis baj volt a torkával.
A riport szerint a két hangversenyen ebből mit sem lehetett észrevenni, mert „minden énekszám bravúrosra sikeredett”. A Levéláriát többször is visszatapsolta volna a közönség, de a művész ügyesen megkerülte az ismétléseket, írja a lap. Két sikeres est és több száz autogram hátrahagyása után, Sárdy János az éjféli gyorssal elutazott Váradról.

Programajánlók a korabeli újságban

Örömteli hírek
Ugyanebben a lapszámban olvashatunk az örömteli hírről, miszerint elővették a román uralom alatt a megyeháza raktárában porosodó, egykor a díszterem és más termek falait díszítő festményeket, és értő kezekbe, jelesül Macalik Alfréd festőművész „ecsetjére” bízták azokat. Felújításra vár többek között több egykori Bihar megyei főispán képe, de erősen megrongálódott állapotban vannak Szent István király, Patachich püspök, Ferenc József, Erzsébet királyné, Deák Ferenc képei is.
A megyeházán berendezett műteremben nagy munka folyik, hiszen határidő ugyan nincs, de a művész igyekszik mihamarabb befejezni a nagy munkát, azért, hogy a képek újra a helyükre kerüljenek. Az április 9-i lapszámban a váradi zöld-fehérek bravúros győzelméről olvashatunk, mégpedig Csepelen, 15 ezer néző előtt: Csepel–NAC 3–4! Kellett ehhez Sárvári-Spiellmann kis mesterhármasa és Kovács II. csodagólja. A NAC egyre közelebb kerül a listavezető Csepelhez.
Ugorjunk vissza a kulturális hírekhez és zárjuk mai lapszemlénket az április 22. lapszámban megjelent tudósítással, a kolozsvári Opera nagyváradi vendégjátékáról. Az előadások, Farkas Ferenc nagy sikerű kétfelvonásos vígoperája, a Bűvös szekrény, majd Puccini operája, a Bohémélet, végül Kodály Zoltán Marosszéki húsvét című táncjátéka, Bartos Irén főszereplésével. A kritikák elismerőek az előadásokról, de az értő közönség dicsérete sem marad el.

Dayka Margit színművésznő

Programajánlók
Zárjuk mai sétánkat két programajánlóval. 1943. április 25-én és 26-án, húsvét vasárnapján és hétfőjén a Református Kultúrpalotában a XII. honvéd kívánsághangversenyen fellép Rózsahegyi Kálmán, aki a Cigány című népszínműből ad elő jeleneteket, április 29-én, 30-án és május 1-jén Dayka Margit lép fel Vaszary Gábor Udvarolni felesleges című vígjátékában, a Szigligeti Színházban. Míg a kívánsághangversenyre a Rákóczi úti Hunyadi könyvüzletben lehet jegyeket váltani, a színházi előadásokra a jegypénztárnál, mégpedig mérsékelten felemelt helyárakkal…

Farkas László
Nagyvárad

Megjelenet a Bihari Napló 2017. janár 6-i számában
http://www.biharinaplo.ro/helyi/2017/01/05/korabeli-irodalmi-seta-nagyvaradon.biharinaplo