Volt egyszer egy repülőhíd

Mindazokat, akik azt mondjátok, hogy a váradi magyar csak rinyál, csak a múltat sírja vissza, nem tesz semmit, csak rágódik a dolgokon, most megkövetem. Megkövetem azért, mert az utóbbi idők történései beigazolták azt, hogy ez tényleg így van.

Nem sorolom fel azokat az aprónak tűnő tárgyakat, amik eltűntek a város utcáiról. De amit most eltüntetnek a városképből. az a város egyik (nekünk váradiaknak legalábbis) látványossága. Ne nevessetek.


Amikor nyugat, dél, vagy észak felől, vonattal érkeztél haza, a "füstöshíd" után elsőnek a "repülőhidat" kerested tekinteteddel, és ha megvolt, tudtad, hogy hazaértél. Haza! Akaratlanul is eszedbe jutottak gyermekkorod szamárköhögős, fekete, kormos kezű emlékei.

Bontják a repülőhidat!

Gyermekkorunk városának egyik emléke tűnik el órákon belül. Engedjétek meg, hogy egy könnycseppet elmorzsoljak szememben a repülőhíd emlékére...

Farkas László
Nagyvárad



https://ssl.gstatic.com/ui/v1/icons/mail/images/cleardot.gif